907/B/2005. AB végzés – az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről

907/B/2005. AB végzés

az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi végzést:

Az Alkotmánybíróság a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet 1. § (1)-(3) bekezdése, továbbá a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásról szóló 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet 5. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

Indokolás

1. Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKMrendelet) 1. § (1)-(3) bekezdése, továbbá a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásról szóló – a 72/2005. (IX. 27.) GKMrendelet 1. §-a által megállapított – 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet (a továbbiakban: IKIM rendelet) 5. § (2) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatára. Az indítványozó kifejtette, hogy ezen rendelkezések alapján a felszolgálási díjat az elfogyasztott termék értékének százalékában kell megfizetni, amely ellentétben áll a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fogytv.) 8. § a) pontjával és 14. § (1) és (3) bekezdéseivel. A Fogytv. felhívott szabályai értelmében – érvel az indítványozó – az árat nem százalékban, hanem a „szolgáltatás áraként a fogyasztói forgalomban fizetendő árat kell feltüntetni” a „Magyar Köztársaság területén törvényes fizetőeszköz szerint meghatározva”. Az indítvány benyújtását követően a Fogytv. szabályai részben megváltoztak ugyan [a Fogytv. 8. §-át hatályon kívül helyezte a ogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról 2008. évi XLII. törvény 66. § (1) bekezdés c) pontja, a Fogytv. 14. §-t pedig módosította a 12. §-a], de továbbra is hatályban van [a Fogytv. 14. § (3) és (4) bekezdéseiben] az a szabály, amellyel az indítványozó tartalmilag ellentétesnek tartotta a GKMrendelet 1. § (1)-(3) bekezdését, valamint az IKIM rendelet 5. § (2) bekezdését. A miniszteri rendeletek törvénybe ütközése sérti az Alkotmány 37. § (3) bekezdését, amely szerint miniszteri rendelet törvénnyel és

kormányrendelettel nem lehet ellentétes.

2. Az indítvány benyújtását követően azonban az indítványozó által vizsgálni és megsemmisíteni kért miniszteri rendeletek is megváltoztak az alábbiak szerint:

2.1. A GKMrendeletet 1. § (1)-(2) bekezdéseit módosította a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény módosításával és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggően egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 26/2009.

(X. 16.) ÖM rendelet 4. §-a, illetve a GKMrendelet 1. § (3) bekezdését hatályon kívül helyezte a 21. § 2. pontja. A GKMrendelet jelenleg hatályos 1. § (1)-(3) bekezdés szerint: „1. § (1) A felszolgálási díj a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. Törvény 2. §-ának 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj. (2) A fogyasztó részére adott számlán, nyugtán a felszolgálási díjat elkülönítetten kell feltüntetni. (3)”

Jogtár

2. oldal

907/B/2005. AB végzés – az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről

2.2. Az indítványozó által jelölt másik miniszterei rendeletet, az IKIM rendeletet teljes egészében hatályon kívül helyezte a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (a továbbiakban: együttesr.). Az együttesr. A felszolgálási díjat érintően a következőképpen szól: „4/A. § Az olyan vendéglátó üzlet esetében, ahol a vendéget felszolgáló közreműködésével szolgálják ki, az üzlet étel- és italválasztékához kapcsolódó eladási árakat, illetve egységárakat bemutató árjegyzéket az üzlet bejáratán kívül, annak közelében is el kell helyezni.” 6. § (2) Ha a vállalkozás valamely termék forgalmazásával közvetlen összefüggésben nyújtott szolgáltatásáért külön díjat számít fel (így különösen a felszolgálási, szállítási, kiszállási díjat), a külön díjat a termék árának feltüntetésére vonatkozó szabályok szerint, az érintett termék árával együtt (ugyanazon árkiíráson vagy árjegyzéken) kell feltüntetni.”

3. A fentiek alapján megállapítható, hogy a hatályos jogszabályok szerint a felszolgálási díjat elkülönítetten kell feltüntetni, mégpedig a termék árának feltüntetésére vonatkozó szabályok szerint, azaz az indítványozó által kifogás tárgyává tett feltüntetési módot a szabályok nem tartalmazzák. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. § a) pontja szerint: „Az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabály hatályát vesztette, és ezzel az indítvány tárgytalanná vált.” Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.

Budapest, 2010. április 19.

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró__